Összehasonlító elemzés a kisebbségi nyelvek használati lehetőségeiről az új ukrán nyelvtörvényben és a szlovák nyelvtörvényekben

A kisebbségi nyelvi jogok címzettjei

Ukrán nyelvtörvény[i]a nyelvi jogok címzettjei az adott kisebbségi nyelvet anyanyelvként beszélő személyek (nyelvcsoportokhoz tartozó személyek). A magyar anyanyelvű polgárnak a nemzetiségétől függetlenül joga van használni a magyar nyelvet a hivatalos kapcsolatokban.

Szlovák nyelvtörvények[ii]főszabály szerinta nyelvi jogok címzettjei egy adott etnikai csoporthoz tartozó személyek (nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének).Kivételes esetektől eltekintve a magyar anyanyelvű, de más nemzetiségű polgárnak a hivatalos érintkezések során nincs joga használni a magyar nyelvet.

A kapcsolattartási nyelv megválasztása

Ukrán nyelvtörvény: a társadalmi élet minden területén – így a hivatali érintkezésben is – a törvényi lehetőségeken belül minden személy szabadon választja meg a kapcsolattartás nyelvét, függetlenül attól, hogy beszéli-e az államnyelvet. vagy, hogy milyen nemzetiségű.[iii]

Szlovák nyelvtörvények: a hivatali érintkezésben az a főszabály, hogy aki beszéli az államnyelvet, annak államnyelven kell kommunikálnia. Ez alól a törvények szerinti terjedelemben kivételt képzenek a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek és a cseh nyelv.

Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek viszonya

Ukrán nyelvtörvény: az ukrán nyelv államnyelvként van definiálva, de nem deklarálja doktrína szintjén az államnyelvnek a kisebbségi nyelvvel szembeni előnyét. Ehelyett a kisebbségi nyelvek „nemzeti örökségként való elismerését” és a „nyelvi sajátosságok szerinti előjogok vagy korlátozások megengedhetetlenségét”[iv] rögzíti. A kisebbségi nyelvek vonatkozásában érvényesül a lex specialis elve.

Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek jogi státusza közötti arányosság jól érvényesül. Az államnyelv használatának kötelező jellege (a széleskörű kisebbségi nyelvi jogok figyelembevétele mellett) csak a hivatalos szférában érvényesül (államigazgatás, területi önkormányzatok, törvényhozás, bíróságok, egyéb állami intézménynek), a széles értelemben vett magánszférát szabadon hagyja (gazdasági élet, nyilvános kommunikáció, reklámok, civil szervezetek, stb.)

Ha a nyelvi kisebbség egy közigazgatási egységen belül (megye, járás, település) eléri a szükséges arányszámot, az adott közigazgatási egységen belül gyakorlatilag második hivatalos nyelvvé válik. Ennek megnyilvánulási formái a nyelvi kisebbség lakta területeken: 1. a hivatalos és nyilvános kommunikáció szinte minden területén van lehetőség a kisebbségi nyelvek használatára (széles tárgyi jogkiterjesztés), 2. a nyelvi kisebbség által lakott területen az állami, önkormányzati szervek számára a kisebbségi nyelvek párhuzamos használata számos esetben törvényi kötelesség, nem igényli a jogosultak kezdeményezését vagy további döntést a hivatalok részéről.

Szlovák nyelvtörvények: a szlovák nyelv államnyelvként van definiálva és az államnyelv előnyét doktrína szintjén deklarálja. A kisebbségi nyelvek vonatkozásában a lex specialis erős korlátokkal érvényesül.

Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek jogi státuszai közötti viszony aránytalan. Az államnyelv használatának kötelező jellege (a  jóval szűkebb körű kisebbségi nyelvi jogok figyelembevétele mellett)  nem csak a hivatalos szférában érvényesül (államigazgatás, területi önkormányzatok, törvényhozás, bíróságok), hanem látványosan érvényesül a széles értelemben vett magánszférában is (gazdasági élet, nyilvános kommunikáció, reklámok, civil szervezetek, stb.). Ha a nemzeti kisebbség egy adott településen eléri a szükséges arányszámot, a kisebbség nyelve nem funkcionál második hivatalos nyelvként: 1 . a hivatalos és nyilvános kommunikáció bizonyos területein van csak lehetőség a kisebbségi nyelvek használatára, 2 . a nemzeti kisebbségek által lakott településeken a kisebbségi nyelv párhuzamos használata csak bizonyos esetekben kötelező, akkor is legtöbb esetben a jogosult kezdeményezéséhez kötött.

A kisebbségi nyelvek hivatali használatának területi hatálya

Ukrán nyelvtörvény: egy adott kisebbségi nyelv – törvény szerinti terjedelemben való – hivatali használatára azokon a közigazgatási egységeken (megye, járás, település) belül van lehetőség, ahol az adott nyelvi kisebbség eléri a közigazgatási egység lakosságának 10 %-át. A kisebbségi nyelv ugyanilyen vagy szűkebb terjedelmű használatára a 10 %-os küszöb teljesítése nélkül is lehetőség van, ha arról az adott helyi tanács dönt, vagy ha ezt a közigazgatási egység lakosságának legalább 10 %-a kezdeményezi.[v] (a fenti területi hatály jelölése a továbbiakban: nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egység).

Szlovák nyelvtörvények: egy adott kisebbségi nyelv – törvény szerinti terjedelemben való – hivatali használatára azokon a településeken van lehetőség, amelyekben az 1991-es népszámlálás alapján a megfelelő kisebbséghez tartózó személyek száma elérte a 20 %-ot.[vi] Ez az állapot legalább 2021-ig tart majd, függetlenül attól, hogy a településen az adott kisebbség száma a küszöb alá csökkent vagy az fölé emelkedett e. E településeken kívül – néhány kivételes esetet leszámítva[vii] – a kisebbségi nyelvek hivatali használatára nincs lehetőség. (a fenti területi hatály jelölése a továbbiakban: a nemzeti kisebbség által lakott település)

A kisebbségi nyelvek hivatali használatának közigazgatási szintjei

Ukrán nyelvtörvény: a kisebbségi nyelv hivatali használatára minden olyan közigazgatási egység (ország, megye, járás, település) szintjén lehetőség van, amelyben az adott nyelvi kisebbség eléri a törvény szerinti arányszámot vagy más törvényi feltételt. A megyei, járási szintű államigazgatási és önkormányzati hivatalokban akkor is használható a kisebbségi nyelv, ha a nyelvi kisebbség a törvény szerinti arányszámot csak megyei szinten éri el, de a konkrét megyei, járási székhelyen nem. Ugyanez érvényes a járási hivatalokra a járási székhelyeken.

Szlovák nyelvtörvények: a kisebbségi nyelv hivatali használatára csak azokon a településeken van lehetőség, ahol az adott nemzeti kisebbség eléri a törvény szerinti arányszámot. A megyei, járási székhelyeken – kivételes esetektől eltekintve – a hivatalos kapcsolatokban nem használható a nemzeti kisebbség nyelve, ha az adott székhelyen a kisebbség nem éri el a megfelelő arányszámot.

A kisebbségi nyelvek használatának területi vonatkozású garanciái

Ukrán nyelvtörvény: az állami nyelvpolitika megvalósítása soránkülön figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeli közigazgatási felosztások ne rontsák a kisebbségi nyelvek használatának, támogatásának lehetőségeit.[viii]

Szlovák nyelvtörvények: nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának területén a törvénynem vállalgaranciát a közigazgatási felosztások okozta hátrányok megelőzésére.

A kisebbségi nyelvek gyakorlati használatának garanciái

Ukrán nyelvtörvény: a kisebbségi nyelvek használatának elmaradásáért, akadályozásáért pénzbírság járhat. A kisebbségi nyelv nyilvános becsmérlése, szándékos eltorzítása a hivatalos dokumentumokban büntetőjogi felelősségre vonással járhat.[ix] A pénzbírság és büntetőjogi felelősségre vonás bárkit érinthet.

Szlovák nyelvtörvények: a kisebbségi nyelv használatának elmaradásáért, akadályozásáért néhány esetben pénzbírság járhat (szabálysértés). A szabálysértési bírsággal közigazgatási szervek, egyetlen kivételes esetben pedig egyéb jogi személyek vagy egyéni vállalkozók is sújthatók.

A kisebbségi nyelvek használata az legfelső szintű államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek rendeletalkotásában

Ukrán nyelvtörvény: a legfelső szintű államigazgatási szervek (pl. minisztériumok) a rendeleteiket az államnyelv mellett a kisebbségi nyelveken is kihirdetik. [x]

Szlovák nyelvtörvények: a központi közigazgatási szervek (pl. minisztériumok) a rendeleteiket kizárólag államnyelven hirdetik ki.

A kisebbségi nyelvek használata az alsóbb szintű államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek rendeletalkotásában

Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységben (megye, járás, település) működő államigazgatási szervek és önkormányzati szervek kisebbségi nyelven is kihirdetik a rendeleteiket – kötelező jelleggel.[xi]

Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településen működő helyi önkormányzat nem hirdeti ki a kisebbség nyelvén a rendeleteit, legfeljebb csak biztosítja a helyi rendelet kisebbségi nyelvű szövegét – kérésre. Az ilyen településen működő államigazgatási szerv a tevékenységi körét érintő rendeletekről csak felvilágosítást köteles nyújtani (nem kell a teljes rendeletet lefordítania) – de csak kérésre.

A kisebbségi nyelvek használata az államigazgatási és önkormányzati szervek belső kommunikációjában

Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységekben működő helyi államigazgatási szervek és az önkormányzatok a felsőbb szintű állami szervekkel folytatott írásos kommunikációjukban használhatják a kisebbségi nyelvet.[xii]

Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településen működő államigazgatási szervek és az önkormányzatok a felsőbb szintű állami szervekkel folytatott írásos kommunikációjukban nem használhatják a kisebbségi nyelvet.

A kisebbségi nyelvek használata a törvényhozásban

Ukrán nyelvtörvény: az ukrán törvényhozás plenáris ülésén, bizottsági ülésein a kisebbségi nyelveken is fel lehet szólalni, a tolmácsolásról a parlament gondoskodik. [xiii]

Szlovák nyelvtörvények: az szlovák törvényhozás plenáris ülésén, bizottsági ülésein nem lehet felszólalni kisebbségi nyelveken.

Az állami és önkormányzati hivatalnokok nyelvtudása

Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységen belül működő államigazgatási és önkormányzati szerveknek az ügyfelekkel kapcsolatot tartó alkalmazottai az államnyelven kívül kötelesek beszélni és használni az adott kisebbség nyelvét is.[xiv]

Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településeken működő államigazgatási és önkormányzati szerv az ügyfelekkel kapcsolatot tartó alkalmazottai nem kötelező beszélniük és használniuk a megfelelő kisebbség nyelvét. A hivatalnak azonban – a törvény szerinti esetekben és terjedelemben – valamilyen más módon kell biztosítania a kisebbségi nyelvű kommunikációt az ügyféllel.

A kisebbségi nyelvek törvényi lehetőségeinek szűkítése

Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységen belül működő államigazgatási vagy önkormányzati szerv nem szűkítheti szubjektív belátása szerint a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítésének lehetőségeit.

Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településen működő államigazgatási vagy önkormányzati szervnek lehetősége van „adekvát módon” biztosítania e jogok gyakorlati érvényesítésülését. Saját belátása szerinti mértékben akár le is rövidítheti a kisebbségi nyelvű ügyfélfogadás idejét.

A személyazonosságot vagy a személy más adatait igazoló okmányok nyelve

Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységen belül a személyazonossági igazolványt vagy az azt helyettesítő okmányt – kérelemre – kétnyelvűen állítják ki (államnyelven és vele párhuzamosan kisebbségi nyelven). Ugyanez vonatkozik a személy adatait tanúsító egyéb okiratokat is (születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat, igazolások, engedélyek, stb.)[xv]

Szlovák nyelvtörvények: a személyazonossági igazolványt vagy az azt helyettesítő okmányt nincs lehetőség kétnyelvűen (államnyelven és kisebbségi nyelven) kiállítani. A nemzeti kisebbségek által lakott településeken működő hivatalok által kibocsátott, a személy adatait tanúsító egyéb okiratokat (születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat, igazolások, engedélyek, stb.) lehetőség van kétnyelvűen kiállítani – kérelemre.

A gazdasági és a civil szféra nyelvhasználata a nyilvános kommunikációban

Ukrán nyelvtörvény: a magáncégek, magán intézmények, polgárok egyesületei és a polgárok a nyilvános kommunikációban saját belátásuk szerint használhatják az államnyelvet és/vagy a kisebbségi nyelvet. E területeken az állam nem írja elő az államnyelv kötelező használatát (köztéri feliratok, mindennemű reklám, hirdetmények, szórólapok,stb.) [xvi]

Szlovák nyelvtörvények: a magáncégek, magán intézmények, polgárok egyesületei és a polgárok a nyilvános kommunikációban kötelező jelleggel használják az államnyelvet – pl. köztereken, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló épületek kültéri és beltéri feliratain, hirdetményeken, szórólapokon, stb.). A kisebbségi nyelvet az államnyelvvel párhuzamosan használhatják.

Az oktatási intézmények nyelvének meghatározása

Ukrán nyelvtörvény: az állami és önkormányzati óvodák, alap- és középiskolák, felsőfokú tanintézményekben a jelentkező diákok (vagy a kiskorúak szülei) választása szerint kötelező jelleggel határozzák meg az adott tanintézmény oktatási nyelvét, vagy ezeken belül kötelező jelleggel hoznak létre a választásuk szerinti oktatási nyelvű osztályokat, csoportokat.[xvii]

Szlovák nyelvtörvények: az óvodák, az alap- és középiskolák, a felsőfokú állami, önkormányzati és magán tanintézmények oktatási nyelvét kizárólag az adott tanintézmény alapítója, fenntartója határozza meg.

A kisebbségek kulturális és oktatási jellegű rendezvényeinek nyelve

Ukrán nyelvtörvény: a különböző nyelvcsoportokhoz tartozó személyek kulturális, oktatási vagy egyéb jellegű rendezvényeinek megtartása, meghirdetése és felkonferálása a rendezvény szervezőjének döntése szerinti nyelven történik.[xviii] Az államnyelv használata nem kötelező.

Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbségek kulturális és oktatási jellegű rendezvényei megtarthatók kisebbségi nyelven, de minden esetben kötelező a programok államnyelvű felvezetése is. Az időszakos nyomtatványokon kisebbségi nyelven meghirdetésre kerülő kulturális rendezvényeket minden esetben államnyelven is meg kell hirdetni – legalább az alapinformációk erejéig. (pl. programfüzetekben, meghívókon, reklámokban, hirdetményekben).

A rádiós, televíziós műsorszórás és a mozielőadások kisebbségi nyelven

Ukrán nyelvtörvény: a rádiós és televíziós műsorszórás a működtető belátása szerinti nyelven történik országos, regionális és helyi szinten is. A műsorszórás egy vagy több nyelven is történhet, függetlenül attól milyen nyelvekről van szó. A mozikban (filmszínházakban) bemutatott audiovizuális művek nyelve (esetleges feliratai) a működtető belátására van bízva.

Szlovák nyelvtörvények: televíziós műsorszórást kisebbségi nyelven csak abban az esetben lehet végezni, ha a működtető biztosítja – a jelentős többletköltségekkel járó – államnyelvű feliratozást vagy a teljes műsor megismétlését államnyelven. Kisebbségi nyelvű rádiós műsorszórásra helyi és regionális szinten van lehetőség anélkül, hogy a teljes műsort meg kellene ismételni államnyelven. Országos szintű tisztán kisebbségi nyelvű rádiós műsorszórásra nincs lehetőség (kivétel a közszolgálati rádió magyar nyelvű adása). A mozikban a 12 éven aluliak számára készült műveket államnyelvű szinkronnal is kötelezően be kell mutatni.

A földrajzi megnevezések nyelve

Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységeken belül a földrajzi megnevezéseket kötelező kisebbségi nyelven is feltüntetni (megyék, települések, utcák, terek, vasútállomások megnevezései, irányjelző közlekedési táblák településmegnevezései, stb.). A törvény a földrajzi objektumok esetében az államnyelvű és a kisebbségi nyelvű jelölést is (hivatalos) „megnevezés”-ként tárgyalja, pontosabban: a „megnevezés kisebbségi nyelvű változataként”.[xix]

Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbségek által lakott településeken kizárólag a települések magyar nyelvű megjelölését kell kötelezően feltüntetni. A nemzeti kisebbségek által lakott településeken az utcák, terek és egyéb földrajzi objektumokat nem kötelező kisebbségi nyelven is feltüntetni, ez csak lehetőség. A nemzeti kisebbségek által lakott települések területén a vasútállomások megnevezéseit, a járáshatárokat, megyehatárokat jelző táblákat, irányjelző közlekedési táblák településmegnevezéseit nincs mód kisebbségi nyelven is kihelyezni. A törvények csak a földrajzi objektumok államnyelvű megjelölésre használják a (hivatalos) „megnevezés” kifejezést, a kisebbségi nyelvű jelölés esetében a „megjelölés” kifejezést használják.

(Készítette: Lancz Attila)


[i] az államnyelv és a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának szabályozására egy törvényen belül került sor, a törvény címe: „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól”. Ezen kívül más ukrán törvények is tartalmaznak nyelvhasználati szabályokat.

[ii] az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatának szabályait elsősorban az államnyelvtörvény (Tt. 270/1995 sz. tv.) és a kisebbségi nyelvhasználati törvény (Tt. 189/1999 sz. tv.) tartalmazzák, de más törvények is tartalmaznak nyelvhasználati szabályozást.

[iii] 3. cikk,  1. és 2. pontok

[iv] 5. cikk, 2. pont, 1) alpont

[v] 7.cikk, 3.pont

[vi] részletesebben lásd a 211/1999 számú kormányrendeletben

[vii] kivételek: bírósági eljárások, közigazgatás szintjén pedig: ha a kisebbségi nyelv használatába  a hivatalnok és az eljárásban résztvevő más személyek  is beleegyeznek, de  ekkor is csupán szóbeli nyelvhasználati lehetőségről van szó.

[viii] 5. cikk, 8. pont

[ix] 8. cikk, 1. pont

[x] 10. cikk, 1. pont

[xi] 10. cikk, 2. pont

[xii] 11.cikk, 1. pont

[xiii] 9.cikk, 1. pont

[xiv] 11. cikk, 3. pont

[xv] 13. cikk, 1 pont

[xvi] 18. cikk, 2. pont

[xvii] 20. cikk, 2.,3. és 4. pontok

[xviii] 23.cikk, 3. pont

[xix] 27. cikk, 1. pont