Kétnyelvűség a hivatalokban
Kommunikáció a hivatalokkal és a hatóságokkal, kétnyelvű dokumentumok, panasztételi lehetőségek és gyakorlati problémák.
A beszélgetést vezeti: Tokár Géza
Vendégek:
Mgr. Szekeres Klaudia, jogász, 2010. áprilisától a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának koordinátora, 2014. augusztusától a Kisebbségi és Etnikai Csoportok Bizottságának tagja a magyar kisebbséget képviselve. 2021.10.15-től a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap felügyelőbizottságának tagja.
Polgár Hajnalka, Fél község főellenőre, nyelvi aktivista
Transcript
Mire számíthatunk a kétnyelvűség terén az önkormányzatoktól? – tettük fel a kérdést a Jogsegélyszolgálat és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közös podcastjében, amelynek vendége Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője mellett Polgár Hajnalka főellenőr és aktivista volt.
A hivatali érintkezésre vonatkozó törvények értelmében azon településeken, ahol a kisebbségek 20, majd 15 százalékot meghaladó számarányban vannak jelen a hivatalok kötelesek biztosítani az írásbeli és szóbeli, kisebbségi nyelveken való ügyintézést. Az információk közzétételére hasonló szabályok vonatkoznak, ahogy a nyilvántartásra és a honlapokra is.
A gyakorlatban az intézkedések betartása több akadályba is ütközik – a községek ha igyekeznek is, hivatásos fordítói segítség és központi dokumentumok híján sokszor nem képesek megfelelő minőségű kétnyelvű dokumentumokat kiadására, ahhoz a szakkifejezések ismerete szükséges. Az Európai Unió '18-ban elfogadott egy határozatot, amely megállapítja a kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokat, minden hasonló kétnyelvűsítési költség elvileg az állam terhére valósulna meg, a gyakorlatban ezt azonban senki nem tartja be.
Az érvényes törvények szerint a hivatalnokok nem kötelesek beszélni a kisebbségek nyelvét, az ügyintézésnél segítséget kérhetnek, tolmácshoz folyamodhatnak, vagy időkeretet állapíthatnak meg a kisebbségi ügyintézésre – ami eleve korlátozó tényező. Érdemi intézkedések hiányában a lakosság is megszokta a többségi, szlovák nyelven való ügyintézést és a vonatkozó elektronikus adatbázisokat sem, vagy csak ad hoc kétnyelvűsítik.
Egyes intézmények, mint például az Iparengedélyi Hivatal formanyomtatványai magyar nyelven is elérhetőek, de ezekben az esetekben sem tudják kezelni a magyar beadványokat, nincsenek lefordítva bizonyos elnevezések.
A helyzet javítása szinkrontolmáccsal, állami képzésekkel, akár nyelvi hivatalnoki ösztönzőkkel is lehetséges, terjednek az önkéntes törvénygyűjtemények és dokumentumok, a kétnyelvűsítés költségei azonban meghaladják az önkormányzatok egyéni lehetőségeit.