2022. június

2022. 07. 10.

Júniusban tovább folytatódott a közép-szlovákiai Sajó folyó szennyeződése körüli nyilvános vita, a szlovákiai hatóságok csak csökkenteni tudták a vízbe jutó szennyeződés mértékét. A kormány megerősítette, hogy összeadva értelmezik a 2021-es népszámlálás elsődleges és másodlagos nemzetiségre vonatkozó adatait, ami több településen kiterjeszti a kisebbségi nyelvhasználati jogokat, ezzel szemben a kisebbségi törvény elfogadásának folyamata megrekedt. Ismét témává vált a szlovákiai közbeszédben az országba irányuló magyarországi támogatások és befektetések ügye.

Meggátolni nem, csak mérsékelni sikerült a Sajóba folyó szennyeződést

A szlovákiai magyar pártokat tömörítő Szövetség június közepére 11 ezer aláírást gyűjtött össze a Sajó megtisztítása érdekében, a folyó szlovákiai szakaszát egy használaton kívüli vasércbánya tárnáiból kifolyt víz szennyezi, elsősorban vas-oxiddal és arzénnal.^[1] A kármentés a környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium kompetencia-vitái miatt csúszott, a problémákról több összegző írás is megjelent magyar nyelven.^[2] Az rendelkezésére álló 200 ezer eurós keretből június közepén részben elzárták a szennyeződés forrásait, a munkálatok a gazdasági minisztérium véleménye szerint nyolcvan százalékkal csökkentették a folyóba irányuló szennyeződés mértékét.^[3] A Sajó megtisztításáért küzdő aktivisták június elsején szimbolikus módon homokzsákokkal torlaszolták el a tárna kifolyónyílását, az akció kapcsán három személyt, Varga Tibort, Orosz Örsöt valamint Ján Korpát feljelentette az Állami Vasércbánya Társaság közhasznú berendezés megrongálása címén.^[4] Az aktivisták nemzetközi fórumokon is több lépést foganatosítottak.^[5]

Hivatalosan is 456 148 magyar személy él Szlovákiában

A kormány jóváhagyta a kormányhivatal szakértői bizottságának javaslatát, így hivatalosan is összevonják az első és második nemzetiségre vonatkozó kérdésre adott válaszokat a 2021-es népszámlálásban. A magyar nemzetiségűek aránya így 8,4 százalék, azaz 456 148 személy. A romák aránya 2,9, a ruszinoké pedig 1,2 százalék. A változások következtében öt magyar, 87 ruszin, 64 roma valamint egy német településen is hivatalossá válik a kisebbségek nyelve. ^[6]

Továbbra sincs hír a kisebbségvédelmi törvényjavaslatról

Bár május 31-ig el kellett volna készítenie a kormányhivatalnak és a minisztériumoknak a kormányprogramban is szereplő kisebbségi törvénytervezetet, ez június végéig sem történt meg. A tervezeten kiemelt szakértők dolgoztak az elmúlt másfél évben, január elejére a kisebbségi kormánybiztos elkészítette a tervezet első verzióját. A kisebbségek jogállását és státuszát alapvetően befolyásoló javaslat elkészülésének módját és passzusait a külügyi és igazságügyi tárca kifogásolta. A tervezet további sorsával egy munkacsoport foglalkozik, amely március óta csak egyszer ülésezett. A kormányprogramban is szereplő kisebbségi törvény első tervezete értelmében létrejönnének az önálló nemzetiségi önkormányzatok, valamint a kisebbséget képviselő Magyar Nemzeti Tanácsot bele kellene vonni a magyarokat érintő törvényalkotási folyamatba.^[7] ^[8]

Megjelent az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének Szlovákiáról szóló jelentése

Június közepén nyilvánosságra hozták az 1998-ban hatályba lépett Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény alapján kidolgozott Szlovákiáról szóló országjelentést.^[9] Az Európa Tanács szakértői más kisebbségek mellett a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat több tagjával, civil szervezetekkel és szlovákiai magyar intézményekkel is egyeztettek a felmerülő problémákról 2021 őszén. A jelentés többek között felhívja a figyelmet a politikában és interneten megjelenő kisebbségellenes megnyilvánulásokra, pozitívan értékeli a kulturális támogatások emelkedését, aggályosnak tartja a magyar kettős állampolgárságra vonatkozó korlátozásokat és a beneši dekrétumok alapján történő visszamenőleges földelkobzások kérdésére is kitér.^[10] A szlovák fél szintén kommentálta a jelentést.^[11]

Egyéb fejlemények

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) és az ügysézség is elutasította Németh Titusz Soltész Árpád ellen tett feljelentését, az aktivista nemzet- és fajgyalázás vádjával jelentette fel a szlovák-magyar viszonyok kapcsán etnikai tisztogatásokat is elképzelhetőnek tartó újságírót.^[12] Kifogásolta a parlamenten kívüli kereszténydemokrata KDH a magyar állam szlovákiai műemlékvásárlásait, a kulturális tárca rendszerszintű megoldásokat ígért.^[13]Tizennegyedikként a vietnami kisebbséget is elismerhetik Szlovákiában, az országban nagyjából háromezer vietnami nemzetiségű állampolgár él.^[14] Tárnok Balázs felvidéki jogász kapta a Lőrincz Csaba-díjat,^[15] a szakember az elmúlt hónapokban több angol nyelvű írásában is értekezett a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről. ^[16] ^[17] ^[18]Ľuboš Machaj veszi át a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) irányítását, az új igazgató kevés teret szentelt a közmédia magyar nyelvű műsoraival kapcsolatos elképzeléseknek. ^[19] Továbbra is csúsznak a szlovákiai kisebbségi támogatásokat kezelő Kisebbségi Kulturális Alap folyósításai, több magyar rendezvény is hitelekből kénytelen rendezvényeket szervezni.^[20]