Kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslat

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Jogsegélyszolgálat közös podcastja egy, az elmúlt hónapokban különösen sokat tárgyalt kezdeményezésről, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatról beszélt az egyik kidolgozójával és a Jogsegélyszolgálat munkatársával, Fiala Jánossal.

A beszélgetésben elhangzott, nincs nemzetközi jogi szinten szabályozva, mit tartalmaz egy ilyen jellegű törvény, ellentétben például a nyelvtörvénnyel. Egy hasonló szabályozás feladata lehet például, hogy tisztázza az alapfogalmakat (például mit értünk egy országban a kisebbségen), lefektesse a kisebbségi képviseleti szervek státuszát, hatásköreit. Azzal együtt, hogy az európai törvények különbözőképpen biztosítják a kisebbségek jogállását, Szlovákiában fontos lenne, hogy létrejöjjön egy jól működő önkormányzati rendszer a törvény keretén belül.

A környező országokban számos példa van jól-rosszul működő szabályozásokra, a kevésbé sikerült törvények sem akadályozzák a kisebbségek fejlődését, inkább csak nem segítik elő a kisebbségi vonzatú problémák hatékony megoldását – például Csehországban vagy Lengyelországban. Ellenben pozitív példának számít a szerbiai önkormányzati rendszer. Finnországban ezzel szemben nincs átfogó kisebbségi szabályozás, de ennek ellenére több kisebb törvény rendezi a kisebbségekkel való viszonyt. Szlovákia az egyik utolsó állam Európában, ahol nincs átfogó kisebbségi törvény, miközben az ország kötelezettséget vállalt egy szabályozás elfogadására.

A kisebbségi törvényjavaslat fontos hozadéka emellett, hogy aki hozzászól, a magáénak érzi. Régebben is voltak hasonló kezdeményezések, melyek nem jutottak el a törvényalkotási fázisba – például Csáky Pál idején, vagy a Radičová-kormány alatt. A legelső nyilvános, a Kerekasztalhoz kötődő javaslat '11-től készült és '13-ban vált elérhetővé a nagyközönség számára is, de megvalósítására a politikai körülmények miatt kevés lehetőség adódott. A '16-ban megalakult Smer-Híd kormány idején a kormányprogramba bekerült a kisebbségi törvény kialakításának tervezete, Bukovszky László kormánybiztos irányítása alatt pedig egy kerekasztalos jogászokat is tömörítő munkacsoport jött létre és kezdett bele egy hosszú és vontatott törvényalkotási folyamatba, melyből a kormányzati ciklus végére egy kormány által jóváhagyott koncepció született.

A teljes törvényjavaslat a következő időszakban rövid idő alatt, külső szakemberek bevonásával, de az '13-as elképzelések szellemében készült el. Tartalmazza a nyelvi szabályozások, kulturális finanszírozás, oktatási jogok módosításának kérdését is a kormánybiztos sugallatára, de az elkészült javaslatot a minisztériumok ellehetetlenítették.

Milyen hatásköreik és kompetenciáik lennének a kisebbségi szerveknek a javaslat értelmében? Első lépésben létrejönne egy magyar nemzeti tanács, hatáskörökkel a nyelvhasználat, oktatás, kultúra területén, a törvényalkotásban is képviselné a magyar közösség véleményét, kialakulhatna a jelképrendszer. Egyes területeken a hatáskörök gördülékenyen nőnének – például végső cél lehet a magyar iskolahálózat irányítása ellenőrzése, amennyiben rendelkezésre áll szakértői bázis és adminisztratív kapacitás. Ezek a megoldások közösségtől függően is változhatnak, hiszen eltér egymástól mondjuk a magyar és a német közösség helyzete, a kisebb és nagyobb létszámú közösségek igényei.

Fiala János a beszélgetésben elmondta, nem számolt az elképzelések megvalósulásával, amíg viszont a többi minisztérium nem folyt bele a munkába és ignorálni tudta az egyeztetéseket, a folyamat fokozatosan előrehaladt. Egy ponton túl azonban az történt, amire számítani lehetett – a tárcák illetékesei álkifogásokat támasztottak és elutasították az anyagot, ebben vezető szerepet játszott a külügyminisztérium. A szlovákiai hatóságok gyakori taktikája a halogatás: a törvénytervezetek elutasítása helyett a megvalósítás kifogásolása, további elemzések, igényfelmérések szorgalmazása. Egyedüli konkrét kifogásként a kollektív jogok biztosítását fogalmazták meg.

A kisebbségi törvény megszületését ugyanakkor lehet elszalasztott lehetőségként értékelni – a folyamat az utolsó évre nagyon felgyorsult, több haszna lett volna, ha a többi kisebbséggel egyeztetve és azok egyértelmű kiállását megszerezve tovább folytatódik a lassú, vontatott, de hasznos tárgyalás.