Vizuális kétnyelvűség

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Jogsegélyszolgálat legújabb podcastjában a vizuális kétnyelvűség és a nyelvhasználatot akadályozó gyakorlati körülmények kerültek a középpontba. A műsorban Horony Ákos, a Jogsegélyszolgálat munkatársa és Kállay András, a dokumentumfordítással és nyelvi érdekképviselettel foglalkozó Pro Civis polgári társulás munkatársa vállalt szerepet.

A nyelvhasználati jogok állapota az elmúlt harminc évet tekintve előrelépést mutat ugyan, de a közösség állapotát tekintve láthatjuk, hogy a gyakorlati lehetőségek bővülése ellenére a magyar nyelvhasználat inkább visszaszorulóban van – ami probléma, mert a magyar nyelvhasználat szűkülése a nyelv csonkulását hozza magával. Amennyiben a magyar nyelv presztízse csorbul, az további területeken jelent problémát – például a szülők inkább a szlovák nyelvhasználat fontosságát helyezik előtérbe, szlovák iskolákba küldik gyermekeiket. Mindkét vendég érzékelte egy furcsa paradoxont: míg élőszóban a helyi közösség előszeretettel kommunikál magyarul, az írásos kommunikációban a preferált nyelv gyakran a szlovák.

A magyar nyelvhasználatot törvényileg is biztosító települések listája a népszámlálás eredményeinek kihirdetése után öttel 517-re emelkedett, de magyar viszonylatban inkább kozmetikai jellegű változásokról van szó: a vonatkozó községek a korábbi jegyzékből lemaradtak, illetve azóta önállósultak, a gyakorlatban pedig biztosították a kisebbségi nyelvhasználatot. Arra számíthatunk, hogy a demográfiai folyamatok miatt a lista a jövőben szűkülni fog – a szemünk előtt zajlik le egy nemzetiségi és nyelvváltás. A nyelvhasználatot biztosító rendelkezések (mint a Nyelvi Charta) kevéssé hatékonyak és képtelenek rugalmasan kezelni a szabályokat. Egy anomália a számottevő magyar lakossággal rendelkező nagyvárosok kérdése. Léván, ami járásközpont, a magyarok aránya tíz százalék alatt van, de a közösség tényleges létszáma legalább két-háromezer fő, ami lehetővé tenné a gyakorlati kisebbségi nyelvhasználat bevezetését, mivel adottak rá a feltételek. Mindehhez törvénymódosításra is szükség lenne: nem a kisebbségek számarányát, hanem tényleges létszámát kellene figyelembe venni.

A közösségi nyelvhasználat kiterjesztéséhez törvényfilozófiai változásra lenne szükség: jelenleg a hivatalnoki nyelvismeret nem kötelesség, hanem opció. Így a gyakorlatban csak ott valósulhat meg a magyar hivatali nyelvhasználat, ahol a kliens és a fogadó is magyar, viszont a magyar dokumentáció a gyakorlatban dupla munkának, így további tehernek számít.

A magyar dokumentumok rendelkezésre állása szintén segíthet a nyelvhasználaton. A Pro Civis egyik fő profilja a fontos törvények és mintaszövegek lefordítása, mások egységes standardok kialakításán ügyködnek. A gyakorlat megmutatta, hogy sok megkeresés érkezik a vállalkozók és a közszféra részéről is, van igény a szlovákiai rendelkezések magyar nyelven való értelmezésére. A társulás másik állandó tevékenysége a magyar kisebbséggel rendelkező települések webes nyelvhasználatának felmérése. A '12 óta zajló aktivitás kimutatott bizonyos folyamatokat: enyhe fellendülést '16-ig, majd pedig fokozatos stagnálást.

A műsorban szóba kerül a dunaszerdahelyi nyelvpolitika – a városban tájékoztató jellegű, színvilágukban a hivatalostól elkülönülő kék színű táblák jelentek meg, a képviselőtestület mellett nyelvhasználati bizottság működik, a Lingua Civis kezdeményezés pedig tizenkét környékbeli településen hangolja össze az alkalmazott magyar nyelvű dokumentumokat, illetve jelent inspirációt a tudatos kisebbségi nyelvhasználati politikában.

A nyelvi jogok serkentésére akadnak jó külföldi példák. Finnországban a svédül beszélő hivatalnokok kiegészítő pótlékot kapnak a képességeikért, ezt a rendelkezést helyi szinten is át lehet ültetni a gyakorlatban. A kétnyelvű dokumentumok elkészítésére az állam mozgósíthatna rendkívüli forrásokat, a tengerszint feletti magasság után járó járulékok mintájára, a gyakorlatban ez azonban nem történik meg. Az önkormányzati szinten történő nyelvhasználat kiterjesztésének legnagyobb akadálya a megszokás – hangzik el a műsorban. A külső tapasztalatok és a friss szemlélet új inspirációkat adhatnak akár a polgármesterek, akár aktivisták számára is.