Anyanyelvhasználat a munkahelyen

Az adventi időszak a hagyományok szerint az elcsendesedés, befelé fordulás ideje. A mai rohanó világban ez egyre nehezebb feladattá válik, pláne olyan események közepette, amilyenek néhány hete Somorján történtek és jogosan felháborították az egész felvidéki magyarságot. Ha ugyanis egy többségében magyarlakta településen valakit azért tesznek ki munkahelyéről, mert magyarul kommunikál, nyilván mindenki átérzi a helyzet méltánytalanságát. Annál is inkább, mert az eset kapcsán olyan információk is napvilágot láttak, hogy nem egyedi esetről van szó, és az újonnan nyílt üzletközpont több boltjában is betiltották a magyar nyelv használatát. Mivel nem először találkozom a munkahelyi anyanyelvhasználat akadályozásával, szeretném összefoglalni, milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre hasonló esetekben.

Az anyanyelvhasználat jogát több nemzetközi egyezmény garantálja, s mint alapvető emberi jog megvonhatatlan, elidegeníthetetlen, elévülhetetlen és megszüntethetetlen. Alkotmányunk 12. cikkelye szerint az alapvető emberi jogok és szabadságok a Szlovák Köztársaság területén mindenki számára biztosítottak nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, hitre és vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásra, vagyoni, születési vagy egyéb helyzetre való tekintet nélkül. Ezen okok miatt senki nem károsítható meg, nem részesíthető előnyben, és senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés.

Mindenkinek joga van szabadon dönteni nemzetiségi hovatartozásáról, s tilos e döntés bárminemű befolyásolása és az elnemzetietlenítést célzó nyomásgyakorlás minden formája. Alapvető jogai és szabadságai gyakorlása miatt senki jogai nem sérülhetnek. Az alkotmány 33. cikkelye továbbá azt is kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásából senkinek semmi hátránya nem származhat.

Anyanyelvét tehát mindenki szabadon használhatja mind a magánéletben, mind nyilvánosan, szóban és írásban egyaránt. Azokon a településeken pedig, ahol a lakosság több mint 20%-a valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, a közigazgatási szervek kötelesek bebiztosítani az érintett nyelven való ügyintézést is. Egyúttal fontos tudatosítani, hogy a szlovák nyelv mint államnyelv elsajátítása csupán jogunk és nem kötelességünk.
Nyilvánvaló, hogy bizonyos állások betöltéséhez elengedhetetlen a szlovák nyelv bizonyos fokú ismerete, sokszor látni azonban olyan álláshirdetéseket is, amelyek a szlovák nyelvet anyanyelvként és nem anyanyelvi szinten követelik meg, ami természetesen nincs összhangban az érvényes jogszabályokkal. A munkajogi viszonyokban az érvényes jogszabályok külön hangsúlyt fektetnek az egyenlő bánásmód elvére, melyet a Munka Törvénykönyvéről szóló 311/2001 sz. többször módosított törvény és a 365/2004 sz. antidiszkriminációs törvény is deklarál.

Amennyiben bármely munkaadó megsérti ezeket a szabályokat, egyrészt panaszt lehet ellene emelni a munkaügyi felügyelőségen (inšpektorát práce), másrészt bírósági eljárás indítható ellene. Az esettől függően többféle per jöhet számításba: munkajogi per (pl. érvényteleníthető egy jogsértő felmondás), személyiségi jogi per, valamint az említett antidiszkriminációs törvény szerinti per, amely talán a leghatékonyabb ilyen esetekben, mivel a többitől eltérően itt az alperesnek kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét.

Elsősorban azt lehet követelni, hogy az, aki nem tartotta be az egyenlő bánásmód elvét, tartózkodjon az ilyen magatartástól, és ha az lehetséges, hozza helyre a jogellenes helyzetet, vagy adjon méltányos elégtételt. Ha a méltányos elégtétel nem volna elégséges, főleg ha az egyenlő bánásmód elvének be nem tartásával jelentős módon csökkent a károsult személy méltósága, társadalmi státusa vagy társadalmi érvényesülésének lehetősége, akkor ez a személy nem vagyoni károkozásért pénzbeli kártérítést követelhet.

A nem vagyoni kár összegét a bíróság határozza meg, tekintetbe véve a keletkezett nem vagyoni kár komolyságát és minden körülményt, mely annak keletkezéséhez hozzájárult. Ettől függetlenül az általános szabályok szerinti esetleges vagyoni kár is igényelhető. Súlyosabb esetekben pedig akár szabálysértési eljárás vagy büntetőeljárás indítása is számításba jöhet.

Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
tel.: 031-7796006, 0914-240723